Lépést tartunk az adatmennyiség növekedésével?

A világszerte termelt és tárolt adatok mennyisége rohamosan nő. 2014-ben ez az információhalmaz 4,4 zettabájtot tett ki, akkor hat éven belül tízszeres növekedést jósolt az IDC, azaz 2020-ra 44 ZB-ra becsüli ezt a számot. Az IDG Group kutatása szerint fél éve már 16,3 ZB-nél jártunk, és ez a csoport is tízszeres növekedést jósol 2025-ig.

A legtöbb szervezetnél már most érzik az adatrobbanás hatásait, és ilyen kilátások mellett érthető módon mindenhol felmerül a kérdés: a jelenlegi tárolási stratégia lépést tud tartani ezzel az irdatlan méretű növekedéssel?

Az esetek nagy részében a válasz: nem. A SUSE szakértői szerint van 4 fontos jel, ami mindenképpen arra utal, hogy itt az ideje megreformálni a tárolási stratégiát:

1. Költségek

Több adatot tárolni többe is kerül, ha nem változtatunk a módszereken. A legtöbb szervezetnél évente körülbelül 30 százalékkal nőhetnek a költségek, ez azonban nem arányos az adatmennyiség növekedésével. Ezért egyre komolyabb problémát jelent előteremteni a szükséges összegeket a további hardverekre, szoftverekre és karbantartásra.

2. Elavulás

Amikor a szervezetek „kinövik” a meglévő eszközeiket, sokszor nem az a megfelelő megoldás, ha pusztán csak új elemekkel próbálják bővíteni az infrastruktúrát. Eljön ugyanis az a pont, amikor egy-egy alapkövet kell egyben kicserélni, ami természetesen állásidővel jár, és rontja a hatékonyságot.

3. Szolgáltatási problémák

A gyors fejlődés mellett számos szervezetnél egyre nagyobb nehézséget okoz az is, hogy megfeleljenek a szerződésekben foglalt szolgáltatási szinteknek (SLA). Kénytelenek például rövidebbre venni a biztonsági mentések időablakait, mivel a rendszereknek folyamatosan elérhetőnek kell lenniük – és ezzel egyidejűleg napi 24 órában termelik az adatokat.

4. Távoli telephelyek

Ha egy vállalat több telephellyel működik, az adatok replikálása is nehézséget jelenthet az egymástól távol eső helyszínek között. A problémával pedig muszáj foglalkozni, mert a vonatkozó előírások is egyre szigorúbbá válnak, és az üzleti igények is folyamatosan nőnek.

A jó hír azonban az, hogy ezeket a problémákat minden téren orvosolja, ha a szervezetek nyílt forráskódú, szoftveresen vezérelt tárolási rendszerre váltanak. Az ilyen jellegű megoldások támogatják a vállalatok meglévő eszközeit, illetve a kereskedelmi forgalomban kapható szervereket és meghajtókat is, ezért költséghatékony infrastruktúra kiépítését teszik lehetővé. Ráadásul gyakorlatilag korlátlanul méretezhetők, és a bővítéseket leállás nélkül is végre lehet hajtani a segítségükkel. Ezenfelül a SUSE szoftvervezérelt tárolási megoldásának legfrissebb kiadása már azt is lehetővé teszi, hogy a szervezetek lemezről lemezre készítsenek biztonsági mentéseket (disk-to-disk backup, D2D). A jól skálázható, önkezelő, hibatűrő és költséghatékony megoldás ezzel a biztonsági mentésekhez kapcsolódó nehézségeket is csökkenti.

További információ a SUSE megoldásáról itt érhető el.