Gyakori vélekedés a privátfelhő-környezetekkel kapcsolatban, hogy kiépítésük és működtetésük költséges, ezért a vállalatok jobban járnak a nyilvánosfelhő-szolgáltatásokkal. Ha megvizsgáljuk, mi minden szükséges a magánfelhők kialakításához, érthető, miért jutnak sokan a fenti következtetésre. Alapfeltétel ilyen esetben a saját adatközpont, szerver- és hálózati hardverekkel, szoftverekkel, szekrényekkel, kábelezéssel, áramellátással és internetkapcsolattal, illetve az infrastruktúrát telepítő, kezelő és karbantartó informatikai személyzettel. Ezek pedig mind komoly költségekkel járnak.
Pénz beszél
A felhőt márpedig éppen az alacsonyabb költségek miatt kedvelik. A SUSE 2017-ben, 1400 IT-döntéshozó részvételével végzett felmérése alapján a szervezetek 61 százalékánál a kiadások mérséklése miatt esett a választás a felhőre. Egy másik kutatás szerint ugyanakkor a kapcsolódó költségeket a vállalatok háromnegyedénél nehezen látják át és kezelik.
Elsőre ez utóbbi is egyszerűnek tűnhet, különösen a nyilvános felhő esetében: a vállalatok szinte azonnal létrehozhatnak felhőszervereket a nyilvános szolgáltatóknál, és óradíjas árazásban működtethetik azokat, míg adataikat szintén a felhasznált mennyiség alapján fizetve tárolhatják a felhőben. Ráadásul mindehhez rengeteg különféle szoftver és virtuális hálózati eszköz közül válogathatnak a szolgáltatónál.
A szolgáltatások és költségek azonban könnyen kicsúszhatnak az irányítás alól. Az egyszer létrehozott, majd napi 24 órában, a hét minden napján, évi 365 napon át futtatott szerverek óradíja összeadva komoly summát tesz ki. Emellett szinte minden vállalatnál óriási mennyiségű adatot halmoznak fel, és amit feltöltenek a felhőbe, az általában ott is marad, így a végén sok terabájtnyi adat tárolásáért fizetik a súlyos összegeket.
Az elvesztegetett felhő
A RightScale elemzése szerint a nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra költött összeg mintegy 35 százaléka feleslegesen kidobott pénz, mivel az adott szolgálatások egy részét csak bizonyos ideig használja a szervezet. Nem csoda, ha a vállalatok 58 százalékánál szerepel az idei tervek között a felhőre fordított költségek optimalizálása. Ehhez arra van szükség, hogy a vállalat szigorú ellenőrzéseket végezzen, és alaposan szemmel tartsa a használatban lévő erőforrásokat.
Ez alapján a nyilvános felhő valóban okos választás az olyan kisebb és közepes méretű vállalatok, illetve a startup cégek számára, amelyeknek kezdetben kevés szerverre és erőforrásra van szükségük, majd a későbbiek folyamán minimális befektetéssel, rövid idő alatt szeretnék növelni a kapacitásukat.
A nagyvállalatok esetében azonban mások a preferenciák. Természetesen számukra is fontos a skálázhatóság, egy bizonyos határon túl azonban jobban megéri saját privát felhő építésébe befektetni egy nagyobb összeget, ha komoly teljesítményű szervereket igénylő alkalmazásokat kívánnak futtatni állandó rendelkezésre állással. Az OpenStack Foundation szakembere szerint a fordulópontot az idő vagy a felhasználók száma határozza meg: amennyiben olyan alkalmazást futtatunk, amelynek életciklusa 12 hónapnál hosszabb, vagy nagy számú felhasználó veszi igénybe a megoldást, akkor a privát felhő a logikus megoldás.
Gyors megtérülés
A Forrester Research a tavalyi év során készített egy felmérést a SUSE OpenStack Cloud privátfelhő-platformot használó szervezetek körében, amelyből kiderült, hogy a nagyvállalatok átlagosan fél éven belül érzékelik befektetéseik megtérülését. A válaszok összesítése alapján a ROI megdöbbentően magas, 380 százalékot mutatott.
Ráadásul a SUSE OpenStack Cloud olyan mértékben hatékonyabbá tette a belső IT-részlegek működését, hogy átlagosan két, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottat irányíthattak át másik területre ahelyett, hogy a privát felhő karbantartásának rutinszerű feladataival kellett volna foglalkozniuk. A fejlesztői csapatok munkájában szintén komoly hatékonyságnövekedést tapasztaltak, ami átlagosan két és fél developer szakember pluszmunkájával ért fel.