Analóg hernyóból digitális pillangó – avagy a technológiai átalakulás útja

A Gartner legutóbbi becslése szerint az év végére mintegy 14,2 milliárd különféle, internetkapcsolattal rendelkező eszközt fogunk használni világszerte, és ez a szám 2021-re várhatóan 25 milliárdra nő. Az IoT-eszközök szinte minden területen hatással vannak életünkre, és ezekkel a változásokkal a vállalatoknak is lépést kell tartaniuk.

A cél világos, az út kétséges

Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy különféle készülékeikről bármikor és bárhol hozzáférjenek a kifejezetten az ő egyedi igényeikre fejlesztett szolgáltatásokhoz. Az intelligens eszközök ráadásul abban is segítséget nyújtanak a cégeknek, hogy saját működésüket hatékonyabbá tegyék. A gyárakban például okos szenzorok figyelik a termelést, a földeken IoT-eszközök követik a növények fejlődését, a járművekben modern érzékelők segítik a navigációt és a biztonságosabb közlekedést... a sort pedig hosszan lehetne folytatni. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok naprakész szolgáltatásokat kínálhassanak ügyfeleiknek, és a csatlakoztatott megoldások előnyeit kihasználva növeljék versenyképességüket, új típusú, digitális működésre és rugalmas infrastruktúrára van szükségük.

A fejlődni kívánó vállalatok dolgát megnehezíti, hogy a modernizálást az üzleti működés folyamatos fenntartása mellett, leállás nélkül kell megvalósítaniuk. Az ilyen típusú elvárások és feladatok általában az informatikai részlegekre róják a legnagyobb terhet, hiszen nekik kell egyszerre gondoskodniuk a zökkenőmentes működésről és az új technológiák kiválasztásáról, implementálásáról és üzemeltetéséről. Szerencsére ehhez egyre több hasznos eszköz áll rendelkezésükre, sok szakember azonban nem látja át pontosan, hogy ezek közül melyeket érdemes igénybe vennie, illetve melyik irányt célszerű választania.

Három út, mind helyes

A SUSE szakértőinek megfigyelései szerint a szervezetek három fő kiindulási terület közül próbálják kiválasztani a megfelelőt a digitális átalakuláshoz. Egyesek úgy látják, hogy hagyományos adatközpontjaik továbbfejlesztésével, a számítási és tárolási kapacitás bővítésével, valamint az üzemeltetési folyamatok egyszerűsítésével és automatizálásával tudják majd biztosítani a hátteret a digitális folyamatok támogatásához.

Mások úgy vélik, azzal érhetik el a szükséges rugalmasságot és agilitást, ha minden szolgáltatást a felhőbe helyeznek át. Ezáltal mindig az igényeiknek megfelelően skálázhatják az éppen szükséges erőforrásokat, az IT-részlegek válláról pedig leveszik a működtetéssel járó terheket, és a szakemberek egyéb, fontosabb feladatokra koncentrálhatnak.

Több szervezet pedig az edge computing térnyerésében látja a jövőt, és azt gondolja, hogy a hálózatok peremén kell növelnie a számítási kapacitást. Így az adatok keletkezéséhez közel dolgozhatja fel a helyi, intelligens eszközök által szolgáltatott információkat, ami gyorsabb, hatékonyabb és gazdaságosabb működést tesz lehetővé.

SUSE: minden esetre

A SUSE szakértői szerint mindhárom terület hasznos előnyöket kínál a vállalatoknak, ezért érdemes nyitva hagyni a kapukat a fejlesztésnek mindegyik technológia irányába még akkor is, ha az egyikre éppen nagyobb figyelmet fordítanak a szervezetek. Ezt a törekvést segítik a nyílt forráskódú, szoftveresen vezérelt infrastruktúrák, amelyek rugalmas és automatizált módon, alacsony költségek mellett biztosítanak hozzáférést bármilyen erőforráshoz, amire az üzleti igények alapján éppen szükség van.

A SUSE portfóliójában minden elem megtalálható a szoftveresen vezérelt infrastruktúrák kiépítéséhez, működtetéséhez és felügyeletéhez, és a vállalat hasznos eszközökkel, szolgáltatásokkal, valamint szaktudással támogatja a szervezeteket, legyen szó a szoftveresen vezérelt adatközpontok, a privát- vagy nyilvánosfelhő-szolgáltatások, illetve az edge computing megoldások továbbfejlesztéséről.