Share with friends and colleagues on social media

Az utóbbi években egyre szélesebb körben alkalmaznak videós megfigyelőrendszereket mindenféle területen. Köztudott, hogy ez honnan ered: először a helyi önkormányzati szervek szereltek fel kamerákat a fontosabb közterületeken, hogy egyszerűbben kaphassák el a randalírozókat és a tolvajokat, illetve könnyebb legyen a különféle bűncselekmények bizonyítása.
Majd elkezdett csökkenni az ilyen jellegű felszerelések ára, és ezzel egyidejűleg egyre jobb lett a képminőség. Ennek köszönhetően a felhasználási területek száma is ugrásszerűen megnőtt. Ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy egy autóban fedélzeti kamera rögzíti az eseményeket egy esetleges biztosítási ügy tisztázásához. Szintén gyakori, hogy különféle munkaköröket ellátó személyek hordanak magukkal kamerát akár kézben, akár a felszerelésükre rögzítve, a rendőröktől és katonáktól kezdve a terepen, építkezéseken dolgozó mérnökökig. A felsőoktatási intézményekben is egyre több helyen bevett szokás, hogy videóra veszik az előadásokat, így a hiányzó és a levelező tagozatos diákok is „első kézből” juthatnak hozzá az információkhoz.

monitor

Ez a sok kamerázás azonban nincs ingyen. Lehet, hogy a felvétel készítésének költségei egyre alacsonyabbak, de a tárolandó adatok mennyisége folyamatosan nő, ahogy folyamatosan új célokra használják fel a videókat. Eredetileg csak bíróságon felhasználható bizonyítékként készültek ezek a felvételek, mostanra azonban hasznos alapnak bizonyulnak számos különböző elemzéshez. A köztéri kamerák felvételei például a közlekedés analizálásához is igénybe vehetők, a mérnökök videói bekerülhetnek a kollégák továbbképzési anyagai közé, a katonák sisakkamerája által rögzített mozgókép pedig a taktikai tervezésnél jöhet jól, míg az üzletek kamerái a tolvajok mellett a fogyasztói szokások felderítésében is segítséget nyújtanak.
Nem meglepő, hogy az állami és a magánszektorban egyaránt küszködnek azzal a kihívással, hogy a lehető legtöbb felvételt tudják megtartani, a lehető leghosszabb ideig. Az esetleges későbbi elvárások, illetve a felhasználási területek végtelen száma miatt a különféle offline tárhelyek, illetve felhőalapú archiválási lehetőségek nem tűnnek jó alternatívának. Hiszen nem tudhatjuk, mikor lehet szükség az adott fájlokra, az azonban biztos, hogy óriási mennyiségű adatot kell tárolni. Ráadásul előfordulhat, hogy amikor ezeket mozgatni akarjuk, azért komolyan összegeket felszámol a szolgáltató, bármennyire is olcsó a szolgáltatás alapdíja.
Mindezt figyelembe véve a szoftveralapú tárolás (software defined storage, SDS) minden szempontból nézve ideális az ilyen jellegű adatok tárolásához. Íme, a három legfontosabb érv:
1. Nyílt forráskódú, korlátlan méretezhetőséggel
2. Kereskedelmi forgalomban kapható hardverekre épül, ezért alacsony költségek mellett bevezethető
3. Nem kerül plusz költségbe az adatok mozgatása
További információ a SUSE szoftveralapú tárolási megoldásáról itt érhető el.

Share with friends and colleagues on social media

Category: SUSE Enterprise Storage, SUSE Storage
This entry was posted Sunday, 7 August, 2016 at 4:40 am
You can follow any responses to this entry via RSS.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

No comments yet